A görög történelem hajnalán
Fejezet: AZ ÓKORI HELLÁSZ
Lecke: A GÖRÖG TÖRTÉNELEM HAJNALÁN
I. A görög táj
- Földrajzi elhelyezkedése: Európa délkeleti részén.
- Több nagy egységre bontható:
(1) Balkán-félsziget déli része (a görög szárazföld)
(2) Égei-tengeri szigetvilág
(3) Égei-tenger keleti partvidéke
- A táj jellegét a szárazföld négyötödét elfoglaló hegyek, a számtalan öböltől tagolt partvidék és a szigetek határozzák meg.
- Éghajlata mediterrán: nyáron meleg és száraz, télen enyhe és csapadékos.
- Kr. e. 2200 táján vonultak be északról a görög törzsek e vidékre.
- A legfontosabb törzsek: akhájok, iónok, dórok.
- A görögök magukat helléneknek, földjüket Hellásznak nevezték.
- A természeti környezet nagyban befolyásolta az ókori görögök életét.
- A földrajzi adottságok miatt:
(1) korán megindult a hajózás és a kereskedelem
(2) fejlett kertművelés és pásztorkodás alakult ki
- A természetes tagoltság erősítette a politikai széttagoltságot is: Hellász nem volt egységes ország, sok kisebb államból állt
.
II. A krétai civilizáció
- Földrajzi elhelyezkedése: viszonylag nagy sziget a Földközi-tenger keleti medencéjének centrumában.
- A bronzkortól kezdve fontos kulturális szereppel bírt.
- A Kr. e. III. évezred közepére rendkívül fejlett civilizáció, virágzó társadalom jött létre (pl. megjelent az írás).
- A mondabeli Minósz királyról „minószi kultúrának” nevezzük e korszakot.
- A Kr. e. II. évezred közepén virágzó krétai állam rendkívüli gazdagságát királyi palotájuk, kézművességük, vallásuk (szent állatuk a bika) is jól szemléltetik.
- A görög mítoszok (istenekről, félistenekről szóló mondák) is forrásként szolgálnak a krétai történelemre nézve (pl. Thészeusz mondája a labirintusról és a Minótauroszról).
- A krétai állam fénykorának sorozatos természeti katasztrófák és a görög hódítók vetettek véget Kr. e. 1400 körül.