A trójai háború
Fejezet: AZ ÓKORI HELLÁSZ
Lecke: A TRÓJAI HÁBORÚ
I. A trójai mondakör
- Párisz, a trójai királyi elrabolta Meneláosz spártai király feleségét, Szép Helénét („Párisz almája”).
- A görögök szövetkeztek és a mükénéi király, Agamemnón vezetésével bosszúhadjáratot indítottak Trója ellen.
- Számtalan legendás személy harcolt a görög seregben: Akhilleusz, Nesztór, Odüsszeusz, Patroklosz stb.
- Hektór, Priamosz trójai király fia közel 10 évig sikerrel védte a várost.
- Végül a görögök Odüsszeusz cselének köszönhetően elfoglalták Tróját („a trójai faló”).
- A Kr. e. 13. századi trójai háború mondaköre Homérosz két hőskölteményében (eposzában), az Íliászban és az Odüsszeiában örződött meg.
- Sokáig csak kitalációnak tartották a történetet, de a 19. század második felében a Heinrich Schliemann által vezetett régészcsoport feltárta Trója városának romjait a mai Törökország területén.
II. Mükéné
- A Kr. e. 17-16. században a görögök kisebb államokat hoztak létre.
- Az állam élén a király és a hadvezér állt.
- Az állam politikai és gazdasági központja a királyi palota volt.
- A központok közül az egyik legjelentősebb Mükéné volt.
- Az ún. „mükénéi kor” többek között háborúiról nevezetes, melyek mozgatórúgói elsősorban a kereskedelmi érdekek és a zsákmányszerzés voltak (pl. Kréta elfoglalása, trójai háború).
- A mükénéiek átvették és továbbfejlesztették a krétai kultúra eredményeit (pl. a szótagírást).
- Híresek voltak kereskedelmükről és finoman megmunkált, speciális mintákkal díszített edényeikről is.
- A külső támadások és a belháborúk következtében a mükénéi államok nagy része Kr. e. 1200 körül elpusztult.
- Mükénéi romjait szintén Schliemann ásatta ki (csodálatos aranykincsekre bukkanva), ezzel is igazolva a trójai háború valós voltát.