A világhódító Nagy Sándor (Alexandrosz)
Fejezet: AZ ÓKORI HELLÁSZ
Lecke: A VILÁGHÓDÍTÓ NAGY SÁNDOR
I. Makedónia felemelkedése
- Hellász északi részén éltek a makedónok.
- A görögökkel rokon nép voltak.
- Hatalmas katonai erővel (harci alakzat: phalanx) rendelkeztek.
- Fontos, hódító uralkodójuk volt II. Philipposz (Kr. e. 359 – 336).
- Kr. e. 338-ban, a khaironeiai csatában legyőzte az ellene forduló görög poliszokat.
- A makedónok összefogták a görög városállamokat.
II. Nagy Sándor
- Kr. e. 356-ban született.
- Egy kiváló görög tudós (filozófus), Arisztotelész nevelte.
- Testét és elméjét is folyamatosan edzette.
- Már fiatalkorában megmutatkozott ellentmondásos jelleme.
- Kr. e. 336-ban lépett III. Alexandrosz néven a makedón királyi trónra.
III. Alexandrosz hódításai
- A történelemtől a „Nagy” (Megales) melléknevet kapta.
- Az ókor egyik legnagyobb kiterjedésű birodalmát hozta létre.
- Hódításainak határai a Dunától az Indusig húzódtak (kb. 4000 km).
- Egyesítette a görög poliszok és a makedón hadsereg erejét, a meghódított népek katonáival is kiegészítve azt.
- Első ellenfelei a perzsák voltak; hadjáratai során nem szenvedett vereséget (!).
- Fontosabb csatái, hódításai: (1) Kr. e. 334: Granikosz-folyó
Gordion városa
(2) Kr. e. 333: Isszosz
Fönícia
(3) Kr. e. 332: Egyiptom
(4) Kr. e. 331-330: Gaugaméla
Babilón
Szusza
Perszepolisz
(5) Kr. e. 326: átkelt seregével az Induson
(6) Kr. e. 325: visszaindulás („halálmars”)
IV. Nagy Sándor, a birodalomalapító
- A hódítások fő céljai: zsákmányszerzés, új piacok.
- Egységes birodalmat kívánt létrehozni.
- Átvette a jól működő perzsa közigazgatást, igyekezett a meghódított népeket „összeolvasztani”; pénzt veretett.
- Rengeteg várost alapított (Alexandriák).
- Tudományos és gazdasági célú expedíciókat szervezett hadjárataival párhuzamosan.
V. Halála után
- Kr. e. 323-ban fiatalon hunyt el.
- Megindult a hadvezérek között a hatalmi harc az örökségért.
- Felosztották egymás között a birodalmat (hellenisztikus utódállamok).
- A meghódított kultúrák népei és tudományos ismeretei ötvöződtek (hellenizmus).
- A saját maga által fővárosnak jelölt egyiptomi Alexandria vált a tudomány központjává (pl. Muszeion: könyvtár).