A köztársaság válsága
Fejezet: AZ ÓKORI RÓMA
Lecke: A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
I. A közigazgatás
- Róma területe a hódítások következtében a sokszorosára nőtt, hatalmas birodalommá vált.
- Rengeteg különböző nép élt a birodalom határain belül.
- A meghódított területeken tartományokat (provinciákat) szerveztek, melyek élére 1-1, a hivatali idejét már letöltő tisztviselő került.
- Az irányítás módja nem változott az évszázadok során.
- A tisztségviselőknek és a szenátusnak azonban már sokkal nagyobb számú és sokkal bonyolultabb katonai, gazdasági és törvénykezési feladatokkal kellett megbirkózniuk, mint korábban.
- A tisztségviselők munkájukért nem kaptak fizetést, így sokan magánvagyonuk gyarapítására használták hivatali hatalmukat, s így a későbbiekben bíróság elé kerültek.
II. Változások a hadseregben
- A korai köztársaság idején a katonáskodás a szabad polgárok feladata volt.
- A Rómától távol zajló, hosszú ideig tartó hadjáratokban a kisbirtokosok nagy része tönkrement.
- Szükségessé vált a hadsereg (jelentős mértékű) átalakítása:
(1) vagyontalanok is katonáskodhattak
(2) a 16 éves szolgálat alatt a katonák zsoldot kaptak
(3) leszereléskor földet és pénzt kaptak a veteránok
(4) alapos kiképzésben részesültek a katonák
(5) a hadsereg fő ereje a légiókba szervezett nehézfegyverzetű gyalogság volt
(6) a tengeri haderőt is fejlesztették (a kalózok miatt)
- Az (elsősorban Marius nevéhez fűződő) átalakítás hatására kiváló zsoldoshadsereg jött létre, mely nem csupán a birodalom határait tudta megvédeni, hanem további hódítások kivitelezésére is alkalmasnak bizonyult.
III. Változások a gazdaságban
(1) Kereskedelem
- A terjeszkedéssel párhuzamosan kiváló minőségű szárazföldi úthálózat épült ki a birodalomban.
- Szabaddá váltak a tengeri útvonalak.
- Tovább élénkült a kereskedelem, mindenféle áru eljutott Rómába.
- Fellendült a pénzforgalom is.
(2) Mezőgazdaság
- A kisbirtokosok felhagytak a földműveléssel, így a több részből álló nagybirtok (latifundium) lett az uralkodó.
- Egyre inkább elterjedt a rabszolgák alkalmazása a földeken.
- A szőlő-, olaj-, zöldség- és gyümölcstermelés, illetve az állattenyésztés hozta a legnagyobb hasznot.
(3) Ipar
- A városokban folyamatosan fejlődött a kézművesipar.
- Az azonos szakmát űző iparosok közös szervezeteket (collegium) hoztak létre.
IV. A rabszolgák helyzete
- A rabszolgaszerzés forrásai:
(1) hadifoglyokból
(2) rabszolgapiacokról (pl. Délosz szigete)
- Csaknem mindenütt rabszolgákat dolgoztattak.
- A rabszolga gazdája korlátlan tulajdonában volt.
- Helyzetük igen különböző volt.
- Itália több vidékén (pl. Szicília szigetén) is fellázadtak a rabszolgák uraik ellen.
- A legnagyobb méretű (és leghíresebb) felkelés a Spartacus-féle volt:
(1) Kr. e. 73 és 71 között zajlott
(2) egy Capua melletti gladiátoriskolából indult ki
(3) folyamatosan nőtt a rabszolgasereg létszáma
(4) több csatát is megnyertek a hadsereg ellen
(5) Crassus győzi le végül őket
(6) kegyetlen megtorlással zárult a felkelés