Történelem vázlatok 5. , 6., 7. és 8. osztály

Fejezet:            AZ ÓKORI RÓMA

Lecke:             OKTATÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI RÓMÁBAN

I. Oktatás

-          A római iskolarendszer a késői köztársaság korában nyerte el (görög mintára) végső formáját:

(1)     „Elemi oktatás”:

-          ludusnak nevezték

-          6 és 11 év közötti fiúk és lányok jártak ide

-          alapfokú oktatás (olvasás, írás, számolás) zajlott

-          eszközeik: írótábla, íróvessző, számolótábla

-          csarnokokban, egyszerű épületekben vagy a szabadban folyt a tanítás

-          a tanító (magister) a tanulók tandíjából kapta fizetését

-          gyakori volt a testi fenyítés

-          a gazdagabb szülők otthon, képzett házitanítókkal (gyakran görög rabszolgákkal) neveltették gyermeküket

(2)     „Középfokú oktatás”:

-          a módosabb családok fiúgyermekei jártak ide

-          főleg irodalmat tanultak

-          görög és római szerzők munkáit olvasták és tanulták meg kívülről

-          történeti, földrajzi és filozófiai ismereteket is szereztek

-          megismerték a szónoklás tudományának alapjait

(3)     „Felső oktatás”:

-          a legtehetősebb családok fiúgyermekei jutottak el erre a szintre

-          elsőrendű feladatuk a szónoklás tudományának elsajátítása volt

-          beszédeket tartottak, vitáztak egymással

-          A legtehetségesebb ifjakat híres görög iskolákba küldték tanulni.

-          Az iskolában nem oktatott testedzést és zenét is fontosnak tartották.

II. Tudomány

-          A tudományok terén a rómaiak a görögök „tanítványai” voltak.

-          Etruszk közvetítéssel átvették a görög írást, s abból alakult ki később a ma is használt latin ábécé.

-          A római számok (bár Európában a középkor végéig használták őket) a gyakorlatban igen nehézkesek voltak.

-          Számos történeti (Livius, Tacitus, Suetonius), filozófiai (Seneca, Marcus Aurelius), irodalmi (Vergilius, Horatius, Ovidius), mezőgazdasági és nyelvtudományi alkotás maradt ránk.

-          Fejlett volt az építészet, a matematika és a csillagászat, de ezek a tudományok sem alkottak újat, „csupán” az addigi ismereteket összegezték.

-          Eredeti és példaértékű volt viszont a római jogtudomány, mely a mai jogrendszerek alapját képezi (polgári jog, büntetőjog)!

III. Művészet

-          Építészetükben a különböző népektől átvett technikai és tudományos ismereteket használták fel (pl. kupola, keresztboltozat).

-          A görögöktől „kölcsönzött” elemeket (falfestmény, mozaik, dombormű, oszlop) használták épületeik díszítésére.

-          Legnagyszerűbb alkotásaik a templomok, a paloták, a diadalívek, az utak és a vízvezetékek.

-          Szobrászatukon is érződik az erős görög hatás, de egy dologban jelentősen eltér attól: az ábrázolt személy valóságos vonásait jelenítették meg (portré).