A nagy földrajzi felfedezések
Fejezet: AZ ÚJKOR KEZDETÉN
Lecke: A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
I. A nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai, mozgatórugói
§ jelentős mértékben nő Európa lakossága (15. sz.)
§ kevés a rendelkezésre álló termőföld --> „földéhség”, új területek kellenek
§ megerősödött a központi, királyi hatalom --> versengés az uralkodók között
§ fokozódott Európában az „aranyéhség” --> a fejlődő gazdaságok és a pénzt használó kereskedelem szomjazta a nemesfémet
§ óriásira növekedett a keleti luxuscikkek és a fűszerek (India) iránti igény
§ hétköznapi áruk iránti nagy kereslet (pl. cukor, gabona, fa)
§ kíváncsiság, az ismeretlen felfedezésének vágya (földrajzi ismeretek)
§ a gyors meggazdagodás reménye (kalandorok, „szerencselovagok”)
§ a keresztény hit terjesztésének további lehetősége és feladata (Spanyolországban befejeződött a reconquista, a mórok visszaszorítása)
§ az Indiával és a Távol-Kelettel folytatott kereskedelem hasznát lefölözték az arab közvetítő kereskedők --> új (tengeri) kereskedelmi útvonalak kellettek
§ a török terjeszkedés akadályozta és drágította a hagyományos utakon folytatott távolsági kereskedelmet --> új utak kellettek
§ Velence monopolizálta a hagyományos keleti kereskedelmet --> a vetélytársakat új útvonalak alapítására ösztönözte
II. A nagy földrajzi felfedezéseket elősegítő tényezők
§ az ókori tudósok (Ptolemaiosz; Sztrabón: Geographika stb.) és utazók (pl. föníciaiak, görögök, perzsák stb.) beszámolói, ismeretei
§ a középkori európai (pl. vikingek, Marco Polo) és arab utazók (pl. Ibn Battuta) és tudósok beszámolói, útleírásai
§ térképészeti ismeretek fejlődése
§ navigációs eszközök fejlődése, használatuk elterjedése (iránytű, kvadráns, asztrolábium)
§ a világkép változása: a Föld lapos korong --> a Föld gömb alakú
§ új, hosszú tengeri utakra alkalmas hajótípusok megjelenése (portugál caravella: 20 m hosszú, 6-7 m széles kis két- vagy háromárbócos vitorlás)
§ sok uralkodó mecénása (támogatója) lesz az utazásoknak (pl. Tengerész Henrik portugál herceg Sagres városában tengerészeti akadémiát hozott létre)
III. A nagy földrajzi felfedezések (15-16. század)
(1) Az első hullám: a portugálok (portugál támogatással, portugál lobogó alatt)
§ megtanulták az araboktól az iránytű használatát és a part menti hajózás technikáját
§ Tengerész Henrik iskolája előkészíti, ösztönzi és támogatja a hajóutakat
§ tökéletesítették a tengerjáró hajókat
§ a tájékozódás és a helymeghatározás fejlődése, az uralkodó szelek és tengeráramlások kiismerése
§ cél: dél felé haladva az afrikai partvidék feltérképezése (Szaharától nyugatra aranybányák, a kontinens megkerülésével Indiába jutni)
§ a Kanári-szigetek jelentették az ismert világ határát, attól délre a „Sötétség tengere”, az alvilág található (rengeteg babonával is szembe kellett nézniük!)
§ a 15. sz. első felében fokozatosan haladnak dél felé (Zöld-foki szigetek, Aranypart, Rabszolgapart, Elefántcsontpart, az Egyenlítő): Cabral, Cao stb.
§ Bartolomeu Dias: 1487-ben elérte Afrika legdélebbi pontját, amit „Viharos Fok”-nak (Capo Tormentoso) nevezett el; az elnevezést később II. János király „Jóreménység fok”-ra (Capo de Boa Esperanca) változtatta (--> remény, hogy Afrika megkerülésével tengeri úton eljutnak Indiába)
§ 1497-1498: Vasco da Gama a Jóreménység fokának megkerülésével első európaiként eljut ezen az úton Indiába
§ 1512: a portugálok elérték a mesés Fűszer-szigeteket (Malukku-szigetek) az Indonéz-szigetvilágban
§ első európaiként jutottak el tengeri úton Kínába (1516) és Japánba (1543)
§ a portugálok megszerezték az Indiai-óceán feletti kereskedelmi uralmat, s óriási haszonra tettek szert (főleg a fűszerkereskedelem miatt)
§ a portugálok csak egy szűk, tengerparti sávot térképeztek fel az új területeken és erődöket, telepeket alapítottak ott, a szárazföld belsejébe nem hatoltak be, csak kereskedtek; eszközeik általában békések voltak
(2) A második hullám: a spanyolok (a spanyol korona támogatásával, spanyol lobogó alatt)
§ a portugálokhoz képest megkésve kapcsolódtak be a felfedezésekbe (európai ügyek: reconquista, Kasztília és Aragónia egyesítése stb.)
§ Kolumbusz Kristóf útjai:
- Genovában (Itália) született: Cristoforo Colombo
- felfedezéseit spanyol lobogó alatt hajtotta végre (Cristobal de Colon)
- Európából nyugat felé hajózva akarta elérni Indiát (gömb alak!)
- 1. út: 1492-1493; 3 hajó (Nina. Pinta, Santa Maria); 1492. október 12-én szálltak partra Guanahani szigetén (San Salvador = Megváltó; ma a Bahama-szigetcsoport Samana szigetecskéje); Kuba, Hispaniola; lakóit „indiánoknak” nevezte (Nyugat-indiai-szigetvilág)
- 2. út: 1493-1496: 17 hajó, 1500 kalandor (telepek létesítése a cél); további szigetek feltérképezése (pl. Jamaica); erődrendszer létrehozása; aranyzsákmány
- 3. út: 1498-1500: a legendás „Aranyországot” (El Dorado) kereste; elérte a dél-amerikai szárazföldet (az Orinoco-folyó torkolatának közelében); kulturális jelentőség
- 4. út: 1502-1504: Hondurastól Panamáig feltérképezte a partvidéket; nem találta az „ázsiai átjárót”
- 1506-ban, kegyvesztettként halt meg, abban a hitben, hogy megtalálta az Indiába vezető utat
- csak egy folyót, egy várost és egy országot neveztek el róla Dél-Amerikában
§ Amerigo Vespucci: a firenzei Medici Bankház alkalmazottjaként 1499 és 1502 között többször járt az általa „Újvilágnak” nevezett földön (leveleket, naplókat, térképeket készített); róla nevezték el Amerikának (Amerigo földje)
§ 1513-ban Balboa átkelt a Panamai-földszoroson és megpillantotta a Csendes-óceánt
§ Fernando de Magellan: 1519-ben 5 hajóval és 250 emberrel indult útnak, hogy megtalálja nyugat felé haladva az Indiába vezető tengeri utat; 1520-ban áthajózott az Atlantiról a Csendes-óceánra (Magellán-szoros); az út során Magellan is meghalt; 1522-ben egy hajó (Victoria) 19 emberrel tért vissza Spanyolországba à ők hajózták körül először a Földet
§ a spanyolok behatoltak a szárazföld belsejébe is meghódítván azt; módszereik rendkívül erőszakosak, kegyetlenek voltak (conquistadorok)
(3) A harmadik hullám: angolok, franciák, hollandok (16-18. sz.)
§ elsősorban a Csendes-óceán vidékén, Afrikában és Észak-Amerikában
§ Cartier (fr.), Tasman (holl.), Cook (ang.), Drake (ang.) stb.
IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei
§ 1494: tordesillasi szerződés: a pápa felosztja a „felfedezendő” világot a gyarmatokra éhes portugálok és spanyolok között (demarkációs hosszúsági kör)
§ a meghódított területek az európai hatalmak gyarmatai lettek
§ a gyarmatok nyersanyagforrásként és felvevőpiacként is funkcionálnak
§ özönlik a nemesfém (arany, ezüst) Európába
§ rendkívül sok új növény jut el Európába (burgonya, paprika, paradicsom, kukorica, kakaó stb.)
§ a földrajzi ismeretek óriási mértékben kibővülnek (La Perouse, 1779: „Nem maradt semmi felfedeznivaló…”)
§ a meghódított őslakosokat az ültetvényeken dolgoztatták
§ az őslakosok 90%-a meghalt (elsősorban az immunrendszerük számára ismeretlen, behurcolt európai betegségek miatt)
§ a fejlett kultúrákat, civilizációkat (pl. az inkák Dél-Amerikában, az aztékok Közép-Amerikában) lerombolták a hódítók