Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Rákóczi-szabadságharc

2013.02.12

 Fejezet:           MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN

Lecke:             A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC

 

I. A szabadságharc kitörése

 

-          korlátlan Habsburg uralom (I. Lipót abszolutizmusa)

-          elégedetlen magyar társadalom

-          1697: hegyaljai felkelés

-          1703: tiszaháti felkelés (Esze Tamás jobbágy)

-          a Lengyelországban bújdosó II. Rákóczi Ferenc (I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia) a felkelés élére állt

-          „Istennel a hazáért és a szabadságért!” („Cum Deo pro Patria et Libertate!”)

-          szabadságharc az ország önállóságának visszaállításáért, egy korszerű Magyarország megteremtéséért

-          1705 végére az ország nagy része az egyre növekvő kuruc sereg kezén volt

 

II. Az államszervező fejedelem

 

-          Rákóczi feladatai:

(1)     gazdasági alapok biztosítása

(2)      hadseregszervezés

(3)     államszervezet kiépítése

(4)     társadalmi béke megteremtése

-          hadi szabályzat kiadása (általános erkölcsi szabályok)

-          1705: szécsényi országgyűlés:

(1)     az államforma: rendi konföderáció

(2)     Rákóczi: vezérlő fejedelem

(3)     szenátus és gazdasági tanács segíti a munkáját

-          új fizetőeszköz: réz libertas

-          általános adózás (a nemesség adómentességének megszüntetése)

-          protestánsok szabad vallásgyakorlata

-          az iskolák támogatása

-          1707: ónodi országgyűlés: a Habsburg-ház trónfosztásának kimondása (Bercsényi Miklós)

-          Rákóczit beiktatják Erdély fejedelmévé

-          Magyarország trónjára tekintélyes külföldi uralkodót kívánt

 

III. A kuruc hadsereg

 

-          hátrányban van a császári (labanc) hadsereghez képest

-          „portyázó hadviselés”

-          vereség a nagy, döntő csatákban (pl. Nagyszombat, Zsibó)

-          tehetséges hadvezérek: Bottyán János (Vak Bottyán: a Dunántúl elfoglalása), Béri Balogh Ádám (kölesdi diadal)

-          1708-tól sorozatos vereségek à folyamatosan zsugorodik a kurucok kezén levő terület

 

IV. A szatmári béke

 

-          problémák:

(1)     folyamatos katonai kudarcok

(2)     kimerült az ország

(3)     nincs külső segítség, kedvezőtlen diplomáciai helyzet

(4)     kiéleződtek a jobbágyság és a nemesség ellentétei

-          1711: Károlyi Sándor (Rákóczi megbízottja) megkötötte a szatmári békét (fegyverletétel: majtényi sík)

-          az udvar biztosította a rendi jogokat

-          megmaradt Magyarország különállása

-          Rákóczi a száműzetést választotta (1717-től a török Rodostóban à Mikes Kelemen levelei)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

sss

renáta,2018.02.11 12:44

sss