Történelem vázlatok 5. , 6., 7. és 8. osztály

 Fejezet:           MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN

Lecke:             A VÁRHÁBORÚK KORA

I. Buda eleste után

-          kézzelfogható a török veszély Európának

-          zavarodottság uralkodott az országban

-          1541: gyalui egyezmény (Ferdinánd és Izabella megállapodása)

-          1543-1545: a török várfoglalásokkal megerősítette uralmát a középső országrészben és Buda körül (Szeged, Pécs, Fehérvár, Esztergom)

-          a magyar várakat folyamatosan erősítették

II. A várháborúk

-          az 1550-es évek elején újabb török várfoglalási hullám indult

-          1552: két török sereg támadt

(1)     Ali budai pasa sereg:

-          Veszprém

-          Drégely (Szondi György)

-          Hont és Nógrád megyei várak (Szécsény, Hollókő stb.)

(2)     Ahmed pasa főserege:

-          Temesvár (Losonczy István)

-          Lippa

-          a Maros és a Temes vidékének erősségei

-          az egyesített sereg bevette Szolnokot is (Nyáry Lőrinc)

III. Eger várának diadala

-          fontos vár, a Felvidék kapuja

-          Dobó István védte (2000) a török fősereggel szemben (70000)

-          hősies, példamutató magyar győzelem hősökkel (pl. Bornemissza Gergely, az egri asszonyok)

-          Tinódi Lantos Sebestyén korabeli verse és Gárdonyi Géza későbbi regénye is „megénekelte” a diadalt

IV. Szulejmán utolsó hadjárata

-          az 1550-es években újabb harc kezdődött a Királyi Magyarország és Erdély között a tiszántúli megyék birtoklásáért

-          Ferdinándot fia, I. Miksa (1564-1576) követte a trónon

-          1566: megindult Szulejmán 7. magyarországi hadjárata

-          Zrínyi Miklós (horvát bán) legendás kitörése sem mentette meg Szigetvár várát

-          Szulejmán az ostrom közben meghalt, halálával véget ért az Oszmán Birodalom fénykora

-          1568: drinápolyi béke II. Szelim szultán és Miksa között (szentesítette a török magyarországi foglalásait)