A várháborúk kora
Fejezet: MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN
Lecke: A VÁRHÁBORÚK KORA
I. Buda eleste után
- kézzelfogható a török veszély Európának
- zavarodottság uralkodott az országban
- 1541: gyalui egyezmény (Ferdinánd és Izabella megállapodása)
- 1543-1545: a török várfoglalásokkal megerősítette uralmát a középső országrészben és Buda körül (Szeged, Pécs, Fehérvár, Esztergom)
- a magyar várakat folyamatosan erősítették
II. A várháborúk
- az 1550-es évek elején újabb török várfoglalási hullám indult
- 1552: két török sereg támadt
(1) Ali budai pasa sereg:
- Veszprém
- Drégely (Szondi György)
- Hont és Nógrád megyei várak (Szécsény, Hollókő stb.)
(2) Ahmed pasa főserege:
- Temesvár (Losonczy István)
- Lippa
- a Maros és a Temes vidékének erősségei
- az egyesített sereg bevette Szolnokot is (Nyáry Lőrinc)
III. Eger várának diadala
- fontos vár, a Felvidék kapuja
- Dobó István védte (2000) a török fősereggel szemben (70000)
- hősies, példamutató magyar győzelem hősökkel (pl. Bornemissza Gergely, az egri asszonyok)
- Tinódi Lantos Sebestyén korabeli verse és Gárdonyi Géza későbbi regénye is „megénekelte” a diadalt
IV. Szulejmán utolsó hadjárata
- az 1550-es években újabb harc kezdődött a Királyi Magyarország és Erdély között a tiszántúli megyék birtoklásáért
- Ferdinándot fia, I. Miksa (1564-1576) követte a trónon
- 1566: megindult Szulejmán 7. magyarországi hadjárata
- Zrínyi Miklós (horvát bán) legendás kitörése sem mentette meg Szigetvár várát
- Szulejmán az ostrom közben meghalt, halálával véget ért az Oszmán Birodalom fénykora
- 1568: drinápolyi béke II. Szelim szultán és Miksa között (szentesítette a török magyarországi foglalásait)
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
én kedvelem a törit de fojton 1-est kapok és csutőrtőkőn felelés
nagykörös zsolt utca 2
bogány laura léna,2016.03.12 08:53