Élet a hódoltság területén
Fejezet: MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN
Lecke: ÉLET A HÓDOLTSÁG TERÜLETÉN
I. A török berendezkedés
- Török Hódoltság: a meghódított, török kézben levő középső területek
- saját közigazgatás:
(1) a területet vilajetekre, azokat pedig szandzsákokra osztották
(2) a vilajetek élén a beglerbégek, a szandzsákok élén a szandzsákbégek álltak
(3) a hódoltság vezetője a budai pasa volt, a szultán magyarországi helytartója (Szokolu Musztafa volt a leghíresebb)
(4) tisztviselők és tanácsadó testületek segítették a munkáját
- az értékesebb földek a szultáné lettek („hász-birtok”), a többit szolgálati- illetve hűbérbirtokként felosztották („ziámet”, „tímár”)
- szpáhik (lovas katonák): földet kaptak
- janicsárok (gyalogos katonák): zsoldot kaptak; „gyermekadóból” pótolták őket
- a magyar lakosság nagy jelentősebb része a hódoltságban maradt
- nem működtek együtt a törökökkel
- a török berendezkedés szükségképpen katonai jellegű volt
II. Az adózás
- a hódítók alkalmazkodtak a magyar adórendszerhez
- a kádi (bíró, közjegyző stb.) volt a középszintű igazgatás feje, az adószedés irányítója
- a legfontosabb adók: fejadó (haradzs), kapuadó, tized (nem egyházi!), közmunka
- a hódoltság területén élő magyar lakosságnak a kettős adóztatás jelentette az igazán súlyos terhet
III. A rabok sorsa
- a török hadjáratokat rabszolga-kereskedők kísérték
- Konstantinápolyban rabszolgapiac működött
- a foglyokért mindkét fél gyakran váltságdíjat kért vagy kicserélték őket
- a veszélyesnek vélt vagy engedetlen magyar főurakat börtönbe zárták (pl. a hírhedt isztambuli Hét Toronyba)
IV. A török világ emlékei
- a hódítók elterjesztették kultúrájukat az országban
- épületek a városokban: templomok (pl. a pécsi dzsámi), minaretek (pl. Eger), fürdők (pl. Budapest) stb.
- jövevényszavak a magyar nyelvben
- szokások (papucsviselés, kávéivás: „fekete leves”)
fghkfo
dkkhggjjjjjb,2017.01.11 21:17