Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdély a 17. században

2013.02.12

 Fejezet:           MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN

Lecke:             ERDÉLY A 17. SZÁZADBAN

 

I. Erdély aranykora

 

-          zűrzavaros évek Bocskai István halála után

-          a terület végig török függésben maradt

-          Bethlen Gábor uralkodása: Erdély aranykora

(1)     megszilárdult a fejedelmi hatalom („fejedelmi abszolutizmus”)

(2)     kialakult a belső rend

(3)     fellendült a külkereskedelem

(4)     rendkívül jelentős fejedelmi bevételek

(5)     reneszánsz stílusú építkezések, udvari pompa

(6)     fellendült a kultúra (gyulafehérvári főiskola; külföldi tanulmányutak)

(7)     megnőtt Erdély nemzetközi súlya

-          Bethlen bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1618-1648) a protestáns hatalmak oldalán (vagyis a Habsburgok ellen), tovább erősítve Erdély helyzetét

-          1620-ban Magyarország fejedelme, majd az ország királya lett

-          1622, nikolsburgi béke a Habsburgokkal: lemondott magyarországi címeiről, de Erdély súlya tovább nőtt

-          nem sikerült neki sem a Királyi Magyarország és Erdély egyesítése

-          I. Rákóczi György fejedelem (1630-1648) is előnyt kovácsolt Erdély számára a háborúból (1645: linzi béke a Habsburgokkal)

 

II. Háború Erdélyben

 

-          II. Rákóczi György fejedelemsége idején (1648-1660) a külpolitikai események kedvezőtlenül alakultak

-          1657: szerencsétlen lengyelországi hadjárat a trónért

-          a török szultán le akarta váltani az engedélye nélküli hadjárat miatt

-          szembeszállt a törökkel, ám a török-tatár sereg végigdúlta Erdélyt (Várad elfoglalása, szászfenesi csata stb.)

-          a Habsburgok nem nyújtottak segítséget; a fejedelem is életét vesztette

 

III. Erdély társadalma

 

-          rendi jellegű tagozódás

-          „három rendi nemzet”:

(1)     magyar földesurak

(2)     szász polgárok (patríciusok): önrendelkezési jog (autonómia), egy összegben adózás

(3)     székely előkelők: adómentesség a katonáskodás fejében

-          16-17. század: több hullámban román bevándorlás (jobbágyok, rendi jogok nélkül)

 

IV. Az életmód Erdélyben

 

-          több helyiségre osztott falusi házak (+üvegablak, virágoskert)

-          ünnepi ruha a népi öltözködésben (színes, szőtt mintával és hímzéssel)

-          legfőbb szórakozás: muzsika, tánc

-          a székely faluközösségek sajátos szokások és rend szerint éltek (a falu őrzése, a tűzoltás megszervezése, „természetvédelem” stb.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.