Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Széchenyi István, a reformok első megfogalmozója

2013.02.27

 Fejezet:           REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Lecke:             SZÉCHENYI ISTVÁN, A REFORMOK ELSŐ MEGFOGALMAZÓJA

 

I. Széchenyi családi háttere és ifjúkora

 

-          1791, Bécs – 1860, Döbling

-          arisztokrata, Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum) és Festetics Julianna gyermeke

-          katonatiszt (napóleoni háborúk)

-          európai utazások à Magyarország elmaradottságának felismerése à gondolat, tettvágy a haza felemelkedéséért

 

II. Széchenyi reformprogramja

 

-          1830: fő műve a „Hitel” (az elmaradottság gazdasági elemzése; sokan a reformkor kezdetének tekintik)

-          1830: „Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba és előítélet eligazítására” (röpirat)

-          1831: „Stádium” (reformprogramjának 12 pontból álló, tömör összefoglalása)

-          legfontosabb gondolatai:

(1)     a fejlődés akadálya a nemesi magatartás (kiváltságokhoz való ragaszkodás)

(2)     ősiség törvényének eltörlése (à hitelképes nemesi birtok)

(3)     jobbágyok helyzetének javítása (robot eltörlése)

(4)     közteherviselés (nemesi adózás)

(5)     polgári átalakulás törvényeit az országgyűlésen

(6)     a folyamat vezetője az arisztokrácia

(7)     Magyarország maradjon a birodalom része

 

III. Gyakorlati alkotásai

 

-          1825, Pozsony: birtokainak egyéves jövedelme a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására (nyelv és kultúra à „kiművelt emberfők”)

-          Lánchíd (első állandó híd Pest és Buda között) építésének kezdeményezése

-          gőzhajózás a Balatonon és a Dunán

-          folyószabályozás a Tiszán és a Duna alsó szakaszán

-          óbudai hajógyár alapítása

-          gőzmalom Pesten

-          selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése

-          kaszinók szervezése (társasági élet központjai)

-          lóversenyzés elindítása (első műve: „A lovakrul” (1827))

-          Pest és Buda egyesítésének, fővárossá fejlesztésének gondolata („Budapest” elnevezés)

 

IV. Széchenyi hatása a hazai közvéleményre

 

-          gazdasági átalakulás à társadalom polgárosodása

-          műveit sokan olvasták

-          az arisztokrácia egy része ellenezte; Bécs gyanakodott

-          viták Kossuth Lajossal à Kossuth a „legnagyobb magyarnak” nevezte

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.