Széchenyi István, a reformok első megfogalmozója
Fejezet: REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
Lecke: SZÉCHENYI ISTVÁN, A REFORMOK ELSŐ MEGFOGALMAZÓJA
I. Széchenyi családi háttere és ifjúkora
- 1791, Bécs – 1860, Döbling
- arisztokrata, Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum) és Festetics Julianna gyermeke
- katonatiszt (napóleoni háborúk)
- európai utazások à Magyarország elmaradottságának felismerése à gondolat, tettvágy a haza felemelkedéséért
II. Széchenyi reformprogramja
- 1830: fő műve a „Hitel” (az elmaradottság gazdasági elemzése; sokan a reformkor kezdetének tekintik)
- 1830: „Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba és előítélet eligazítására” (röpirat)
- 1831: „Stádium” (reformprogramjának 12 pontból álló, tömör összefoglalása)
- legfontosabb gondolatai:
(1) a fejlődés akadálya a nemesi magatartás (kiváltságokhoz való ragaszkodás)
(2) ősiség törvényének eltörlése (à hitelképes nemesi birtok)
(3) jobbágyok helyzetének javítása (robot eltörlése)
(4) közteherviselés (nemesi adózás)
(5) polgári átalakulás törvényeit az országgyűlésen
(6) a folyamat vezetője az arisztokrácia
(7) Magyarország maradjon a birodalom része
III. Gyakorlati alkotásai
- 1825, Pozsony: birtokainak egyéves jövedelme a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására (nyelv és kultúra à „kiművelt emberfők”)
- Lánchíd (első állandó híd Pest és Buda között) építésének kezdeményezése
- gőzhajózás a Balatonon és a Dunán
- folyószabályozás a Tiszán és a Duna alsó szakaszán
- óbudai hajógyár alapítása
- gőzmalom Pesten
- selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése
- kaszinók szervezése (társasági élet központjai)
- lóversenyzés elindítása (első műve: „A lovakrul” (1827))
- Pest és Buda egyesítésének, fővárossá fejlesztésének gondolata („Budapest” elnevezés)
IV. Széchenyi hatása a hazai közvéleményre
- gazdasági átalakulás à társadalom polgárosodása
- műveit sokan olvasták
- az arisztokrácia egy része ellenezte; Bécs gyanakodott
- viták Kossuth Lajossal à Kossuth a „legnagyobb magyarnak” nevezte