A királyi hatalom válsága és megszilárdulása
Fejezet: A VIRÁGZÓ ÉS A HANYATLÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON
Lecke: A KIRÁLYI HATALOM VÁLSÁGA ÉS MEGSZILÁRDULÁSA
I. Zsigmond trónra kerülése
- Nagy Lajos fiúutód nélkül halt meg, legidősebb lánya, Mária lesz az uralkodó
- 1382 – 1387: belviszály (főúri ellentétek; Durazzoi (Kis) Károly a király)
- bárói szövetség (liga) a Lackfiak vezetésével: Mária német férjét, Zsigmondot királlyá koronázzák
- 1387 – 1437: Luxemburgi Zsigmond uralkodása
- a király „a bárók foglya” lett: Lackfi István a nádor; jelentős birtokadományozások
II. A török veszély
- a 14. századra kialakult az oszmán katonaállam
- hódításokkal folyamatosan terjeszkedve hatalmas birodalmat alakítottak ki
- a 14. század 2. felében fokozatos előrenyomulás a Balkánon; cél: Európa
- 1389: I. rigómezei csata (török győzelem a szerb-bolgár-bosnyák-albán sereg felett; a török megjelenik Mo. határán)
- 1396: Zsigmond „összeurópai keresztes” serege megsemmisítő vereséget szenved Nikápolynál (a mai Bulgária területén)
- Zsigmond bevezette a telekkatonaság intézményét
- védelmi rendszert épített ki az ország déli részén (láncszerű végvárrendszer)
III. Belpolitika
- védelemre kellett berendezkedni
- stabilizálta a királyi hatalmat (országos hivatalok és birtokok bárói híveinek: Stibor, Ozorai Pipo, Scolari, Cillei, Báthory, Rozgonyi, Tallóci, Garai)
- 1401: a többi főúr Zsigmond-ellenes ligát hozott létre és elfogták a királyt (Bebek, Kanizsai)
- Cillei és Garai segítségével 1403-ra megerősödve került ki a küzdelemből
- 1408: báróival „örök szövetséget” kötött a Szent György Sárkányrend (lovagrend) formájában: a rend tagjai irányították az országot
- 1405: tanácskozás a szabad királyi városok küldötteivel
- a városoknak kiváltságokat adott, törvényekkel növelte súlyukat (Buda, Bártfa, Eperjes, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Sopron: „tárnoki” városok)
IV. Az európai diplomata
- művelt, több nyelven beszélt, sokat utazott és tárgyalt
- 1411-től német király
- 1433-tól német-római császár
- 1414-1418: konstanzi (mai Németország) zsinat (a keresztények megosztottságának felszámolása; Husz János (a cseh husziták vezetője) máglyahalála)
V. Parasztfelkelés Erdélyben
- 1397: a jobbágyok, tartozásaik rendezése után szabadon költözhettek (létrejön a jogilag egységes jobbágyság)
- Lépes György, erdélyi püspök már az új, jó pénzben szedette be 3 évre visszamenőleg a tizedet
- magyar és román jobbágyok, kisnemesek és polgárok részvételével felkelés robbant ki
- többedmagával Budai Nagy Antal kisnemes vezette a huszita elveket is követő felkelést
- kápolnai unió: a magyar nemesek, a székely előkelők és a szász patríciusok szövetséget kötöttek a parasztok, a török és a nekik nem tetsző leendő királyok ellen
- kegyetlenül leverték a felkelést