Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A királyi hatalom válsága és megszilárdulása

2011.04.14

 Fejezet:           A VIRÁGZÓ ÉS A HANYATLÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON

Lecke:             A KIRÁLYI HATALOM VÁLSÁGA ÉS MEGSZILÁRDULÁSA

 

I. Zsigmond trónra kerülése

 

-          Nagy Lajos fiúutód nélkül halt meg, legidősebb lánya, Mária lesz az uralkodó

-          1382 – 1387: belviszály (főúri ellentétek; Durazzoi (Kis) Károly a király)

-          bárói szövetség (liga) a Lackfiak vezetésével: Mária német férjét, Zsigmondot királlyá koronázzák

-          1387 – 1437: Luxemburgi Zsigmond uralkodása

-          a király „a bárók foglya” lett: Lackfi István a nádor; jelentős birtokadományozások

 

II. A török veszély

 

-          a 14. századra kialakult az oszmán katonaállam

-          hódításokkal folyamatosan terjeszkedve hatalmas birodalmat alakítottak ki

-          a 14. század 2. felében fokozatos előrenyomulás a Balkánon; cél: Európa

-          1389: I. rigómezei csata (török győzelem a szerb-bolgár-bosnyák-albán sereg felett; a török megjelenik Mo. határán)

-          1396: Zsigmond „összeurópai keresztes” serege megsemmisítő vereséget szenved Nikápolynál (a mai Bulgária területén)

-          Zsigmond bevezette a telekkatonaság intézményét

-          védelmi rendszert épített ki az ország déli részén (láncszerű végvárrendszer)

 

III. Belpolitika

 

-          védelemre kellett berendezkedni

-          stabilizálta a királyi hatalmat (országos hivatalok és birtokok bárói híveinek: Stibor, Ozorai Pipo, Scolari, Cillei, Báthory, Rozgonyi, Tallóci, Garai)

-          1401: a többi főúr Zsigmond-ellenes ligát hozott létre és elfogták a királyt (Bebek, Kanizsai)

-          Cillei és Garai segítségével 1403-ra megerősödve került ki a küzdelemből

-          1408: báróival „örök szövetséget” kötött a Szent György Sárkányrend (lovagrend) formájában: a rend tagjai irányították az országot

-          1405: tanácskozás a szabad királyi városok küldötteivel

-          a városoknak kiváltságokat adott, törvényekkel növelte súlyukat (Buda, Bártfa, Eperjes, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Sopron: „tárnoki” városok)

 

IV. Az európai diplomata

 

-          művelt, több nyelven beszélt, sokat utazott és tárgyalt

-          1411-től német király

-          1433-tól német-római császár

-          1414-1418: konstanzi (mai Németország) zsinat (a keresztények megosztottságának felszámolása; Husz János (a cseh husziták vezetője) máglyahalála)

 

V. Parasztfelkelés Erdélyben

 

-          1397: a jobbágyok, tartozásaik rendezése után szabadon költözhettek (létrejön a jogilag egységes jobbágyság)

-          Lépes György, erdélyi püspök már az új, jó pénzben szedette be 3 évre visszamenőleg a tizedet

-          magyar és román jobbágyok, kisnemesek és polgárok részvételével felkelés robbant ki

-          többedmagával Budai Nagy Antal kisnemes vezette a huszita elveket is követő felkelést

-          kápolnai unió: a magyar nemesek, a székely előkelők és a szász patríciusok szövetséget kötöttek a parasztok, a török és a nekik nem tetsző leendő királyok ellen

-          kegyetlenül leverték a felkelést