A törökverő Hunyadi János
Fejezet: A VIRÁGZÓ ÉS A HANYATLÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON
Lecke: A TÖRÖKVERŐ HUNYADI JÁNOS
I. A rendi állam kezdetei
- Zsigmond halála után a trónt lánya (Erzsébet) és annak férje, Ausztria hercege, Habsburg Albert örökölte.
- Albert (1437-1439) koronázását a főpapok és a bárók több feltételhez kötötték.
- 1439: budai országgyűlés az „országlakosok” (rendek: papság, nemesség, királyi városok) részvételével:
(1) a király kötelessége gondoskodni az ország („a végek”) védelméről
(2) a pénz minőségét a rendek ellenőrzik
(3) beleszólhatnak a király lányainak kiházasításába
(4) beleszólhatnak a nádor kinevezésébe
- A rendek megerősödtek, a királyi hatalom tovább gyengült.
II. Hunyadi fellépése
- 1439: Albert meghalt, Erzsébet fiúgyermekükkel volt várandós.
- Kétéves viszály kezdődött V. (Utószülött) László és a lengyel I. (Jagelló) Ulászló hívei között.
- 1442: győri béke --> I. Ulászlóé (1440-1444) a trón.
- Hunyadi János Ulászló híveként tűnt fel és lett hatalmas birtokok tulajdonosa:
(1) havasalföldi család (címerállatuk a holló)
(2) Zsigmondtól megkapták Hunyad várát
(3) Hunyadi János ispán és szörényi bán lett
(4) A déli végek (végvárak) védelmét is feladatául kapta
III. A törökellenes harcok és a kormányzóság
- Kiváló, tanult katona volt Hunyadi (itáliai, cseh huszita „harcművészet”).
- Saját jövedelmét is felhasználta a török távoltartására.
- 1442: két, „Európa-hírű” győzelmet aratott Erdélyben.
- 1443-1444 tele: „hosszú hadjárat” --> óriási siker a Török Birodalomba benyomulva (Szófiáig: mai Bulgária).
- A pápa európai összefogást sürgetett --> cél: a török kiűzése az egész Balkánról.
- A török szultán békét kért, amit Hunyadi elfogadott (szerb fejedelem birtokai).
- Pápai „súgásra” mégis támadást kezdeményezett --> várnai (mai Bulgária) vereség 1444-ben (Ulászló halála).
- A király halála után a belpolitika került a középpontba.
- V. László kiskorúságának idejére először 7 főkapitányra (1445), majd Hunyadira, mint kormányzóra (1446) bízzák az ország irányítását.
- A kormányzóság (1446-1452) átmeneti forma volt, Hunyadinak rendkívül nagy befolyást biztosított, az ország első embere lett.
- 1448: a (II.) rigómezei csatában súlyos vereséget szenvedett a törököktől, s azután csak a védekezésre összpontosított az ország.
IV. A nándorfehérvári diadal
- 1452-től 1458-ig már gyakorlatilag is V. László uralkodott.
- 1453: a törökök elfoglalták Bizáncot, s Szerbia illetve a Magyar Királyság ellen készülődtek (II. Mehmed szultán).
- 1456: a török hadjárat kulcspontja az egyik legfontosabb végvár, Nándorfehérvár (ma: Belgrád, Jugoszlávia) elfoglalása volt.
- Magyar készülődés: a telekkatonaság felújítása, általános felkelés, Kapisztrán János (olasz ferences szerzetes) keresztes hadának toborzása.
- Kórogyi János és Szilágyi Mihály védte a várat.
- Dugovics Titusz hőstette, Kapisztrán és Hunyadi seregének beavatkozása eldöntötte az ostrom sorsát.
- III. Callixtus pápa a világraszóló diadal hőseinek tiszteletére (déli) harangzúgást rendelt el.
- Hunyadi az ostromlók által behurcolt pestis áldozata lett.