Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A törökverő Hunyadi János

2011.04.14

 Fejezet:           A VIRÁGZÓ ÉS A HANYATLÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON

Lecke:             A TÖRÖKVERŐ HUNYADI JÁNOS

 

I. A rendi állam kezdetei

 

-          Zsigmond halála után a trónt lánya (Erzsébet) és annak férje, Ausztria hercege, Habsburg Albert örökölte.

-          Albert (1437-1439) koronázását a főpapok és a bárók több feltételhez kötötték.

-          1439: budai országgyűlés az „országlakosok” (rendek: papság, nemesség, királyi városok) részvételével:

(1)     a király kötelessége gondoskodni az ország („a végek”) védelméről

(2)     a pénz minőségét a rendek ellenőrzik

(3)     beleszólhatnak a király lányainak kiházasításába

(4)     beleszólhatnak a nádor kinevezésébe

-          A rendek megerősödtek, a királyi hatalom tovább gyengült.

 

II. Hunyadi fellépése

 

-          1439: Albert meghalt, Erzsébet fiúgyermekükkel volt várandós.

-          Kétéves viszály kezdődött V. (Utószülött) László és a lengyel I. (Jagelló) Ulászló hívei között.

-          1442: győri béke --> I. Ulászlóé (1440-1444) a trón.

-          Hunyadi János Ulászló híveként tűnt fel és lett hatalmas birtokok tulajdonosa:

(1)     havasalföldi család (címerállatuk a holló)

(2)     Zsigmondtól megkapták Hunyad várát

(3)     Hunyadi János ispán és szörényi bán lett

(4)     A déli végek (végvárak) védelmét is feladatául kapta

 

III. A törökellenes harcok és a kormányzóság

 

-          Kiváló, tanult katona volt Hunyadi (itáliai, cseh huszita „harcművészet”).

-          Saját jövedelmét is felhasználta a török távoltartására.

-          1442: két, „Európa-hírű” győzelmet aratott Erdélyben.

-          1443-1444 tele: „hosszú hadjárat” --> óriási siker a Török Birodalomba benyomulva (Szófiáig: mai Bulgária).

-          A pápa európai összefogást sürgetett --> cél: a török kiűzése az egész Balkánról.

-          A török szultán békét kért, amit Hunyadi elfogadott (szerb fejedelem birtokai).

-          Pápai „súgásra” mégis támadást kezdeményezett --> várnai (mai Bulgária) vereség 1444-ben (Ulászló halála).

-          A király halála után a belpolitika került a középpontba.

-          V. László kiskorúságának idejére először 7 főkapitányra (1445), majd Hunyadira, mint kormányzóra (1446) bízzák az ország irányítását.

-          A kormányzóság (1446-1452) átmeneti forma volt, Hunyadinak rendkívül nagy befolyást biztosított, az ország első embere lett.

-          1448: a (II.) rigómezei csatában súlyos vereséget szenvedett a törököktől, s azután csak a védekezésre összpontosított az ország.

 

IV. A nándorfehérvári diadal

 

-          1452-től 1458-ig már gyakorlatilag is V. László uralkodott.

-          1453: a törökök elfoglalták Bizáncot, s Szerbia illetve a Magyar Királyság ellen készülődtek (II. Mehmed szultán).

-          1456: a török hadjárat kulcspontja az egyik legfontosabb végvár, Nándorfehérvár (ma: Belgrád, Jugoszlávia) elfoglalása volt.

-          Magyar készülődés: a telekkatonaság felújítása, általános felkelés, Kapisztrán János (olasz ferences szerzetes) keresztes hadának toborzása.

-          Kórogyi János és Szilágyi Mihály védte a várat.

-          Dugovics Titusz hőstette, Kapisztrán és Hunyadi seregének beavatkozása eldöntötte az ostrom sorsát.

-          III. Callixtus pápa a világraszóló diadal hőseinek tiszteletére (déli) harangzúgást rendelt el.

-          Hunyadi az ostromlók által behurcolt pestis áldozata lett.