Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gazdaság és társadalom a 14. században

2011.12.08

 Fejezet:           A VIRÁGZÓ ÉS A HANYATLÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON

Lecke:             GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 14. SZÁZADBAN

 

I. A jobbágyság

 

-          a 14. század végére kialakult a jogilag egységes jobbágyság

-          szolgáltatásaik:

(1)     földesúrnak: kevés robot, termény- és pénzjáradék (kilenced, földbér)

(2)     királynak: kapuadó

(3)     egyháznak: tized

- szabadon költözhettek

- földesuruk bíráskodott felettük

- vagyoni helyzetük jelentősen különbözött (földnélküli zsellér … gazdag paraszt)

- két legfontosabb termény: gabona, bor

- állattenyésztés: szarvasmarha, ló

 

II. Városok és polgárok

 

-          a polgárság kisebb létszámú és kevésbé jelentős, mint Nyugat-Európában

-          kevés a valódi, kiváltságokkal rendelkező város

-          egyre fontosabbak lesznek a szabad királyi városok (Buda, Kassa stb.)

-          megjelentek a céhek

-          a kereskedelem a helyi piacokra korlátozódott

-          sajátos magyar jelenség a mezővárosok nagy száma (pl. Kecskemét)

-          az Anjou-korban megnőtt a bányavárosok száma is (Selmecbánya, Körmöcbánya stb.)

-          sok külföldi (itáliai, német) betelepülő élt a városokban

 

III. A nemesség

 

-          az 1222-es Aranybulla rögzítette, az 1351-es törvények kiegészítették a nemesek jogait és kiváltságait

-          a nemesség három csoportra osztható:

(1)     főnemesség:

-          legmagasabb országos tisztségek (nádor, országbíró, tárnokmester, vajda, ispán, bán stb.)

-          folyamatosan növekvő, hatalmas birtokok

-          királyi tanács tagjai

-          egyházi méltóságokat is kaptak

(2)     középnemesség:

-          jelentős vagyon, birtokok

-          nem kapnak országos hivatalokat

(3)     kisnemesség:

-          kis birtok

-          a nemesi vármegye volt politikai tevékenységük színtere

-          elnyerte e csoport az önmaga feletti bíráskodás jogát

 

IV. Az egyház

 

-          az ország vezetői közé tartoznak (érsekek, püspökök)

-          az egyház is rétegződött:

(1)     főpapság

(2)     egyházi középréteg

(3)     alsópapság

(4)     szerzetesség