Vendégségek Mátyás udvarában
Fejezet: A VIRÁGZÓ ÉS A HANYATLÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON
Lecke: VENDÉGSÉGEK MÁTYÁS UDVARÁBAN
I. Mátyás, mint a tudomány és a művészet támogatója
- A királyi udvar a kultúra (a tudományok és a művészetek) központja lett.
- A király számos művészt és tudóst hívott udvarába (főleg Itáliából).
- Mátyás korának egyik legnagyobb mecénásává (támogatójává) vált.
- A humanizmus és a reneszánsz fellegvára lett a királyi udvar (ebben nagy szerepe volt Mátyás második feleségének, a nápolyi Beatrixnek is).
- Reneszánsz stílusú építkezések kezdődtek (pl. nyári palota Visegrádon).
- Európa második leggazdagabb könyvtárát alapította meg a közel 2500 kötetes Bibliotheca Corviniana formájában (Galeotto Marzio volt az első könyvtáros).
- 1467-ben Pozsonyban egyetemet is alapított (ez hamarosan elsorvadt).
- 1473-ban megnyílt az első magyarországi nyomda Hess András jóvoltából (nem működött sokáig).
- Antonio Bonfini (Rerum Hungaricum Decades) és Thuróczy János (Chronica Ungarorum) is írt a magyarok történetéről és Mátyás koráról.
- Mátyás maga is művelt és érdeklődő személyiség volt, de az udvari pompával és gyűjteményeivel vendégeit is szerette volna elkápráztatni.
II. A királyi lakomák
- Mátyás az étkezés kapcsán is ínyenc volt.
- Az udvari illemszabályok csak akkoriban kezdtek kialakulni (szintén Beatrix hatására).
- Zenészek és mutatványosok is szórakoztatták a feldíszített teremben helyet foglalókat.
- A lakoma fogásai: húsfélék, pékáruk, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, édességek és innivalók (főleg bor).
- Jellemző volt a fűszerek (ritkák és drágák) és a mártások fontos szerepe.
- Ezüst- és aranyedényeket, serlegeket, evőeszközöket is használtak.